Sziasztok ezek a n�metjuh�sz le�r�sai

Vitathatatlanul a kuty�k kir�lya, a sokoldal� n�met juh�szkutya t�bbet tett az emberis�g�rt, mint b�rmelyik m�sik fajta. Eredeti birkaterel� szerepe mellett kiemelked� �rz�-v�d� kutya, rend�r �s katonai kutya, nyomk�vet�, k�b�t�szer-felder�t�, vakvezet�, ment�- �s hegyi ment�kutya. Mindemellett a n�met juh�szkutya kit�n� t�rs�llat. M�g bizonyos tart�zkod�ssal fogadja az idegeneket, fel�lm�lhatatlanul ragaszkodik a gazd�j�hoz �s csal�dj�hoz. T�relmes �s toler�ns a gyerekekkel. Alapvet� fontoss�g�, hogy a n�met juh�szkutya �rezze, hogy feladata van. Kiemelked� intelligenci�j�t ki kell haszn�lni, nevelni kell, vagy tev�kenyen be kell vonni a csal�di programokba.

A n�met juh�szkutya
teny�szt�s napjainkban

Besz�lget�s Szegv�ri Ferenccel az MNJK eln�k�vel

A k�l�nb�z� kutyafajt�kat annak idej�n meghat�rozott feladatok elv�gz�s�re alak�tott�k ki, �gy minden k�llemi t�nyez�nek gyakorlati funkci�ja is volt. A yorkshire terrier sem v�letlen�l lett ilyen kicsi, hiszen szeg�ny munk�sok kuty�jak�nt nem fogyaszthatott sokat, s a b�ny�ba sem lett volna c�lszerû egy bern�thegyi m�retû j�sz�got letuszkolni, hogy ugat�s�val jelezze a s�jt�l�g-vesz�lyt. Ugyan�gy a bullmasztiff hatalmas teste is adott c�lt szolg�lt, hogy a kutya led�nthesse �s fogva tarthassa a vadorz�t a vad�r meg�rkezt�ig, de m�gsem lehetett korl�tlan s�ly�, hiszen akkor nem tudta volna utol�rni a menek�l�t. A t�rsadalmi, gazdas�gi v�ltoz�sok a kutyafajt�k szerep�t, s�t olykor magukat a kutyafajt�kat is megv�ltoztatt�k, illetve az emberi gyarl�s�g �s a p�nzszerz�snek a teny�szt�sben j�tszott jelent�s szerepe r�v�n a legt�bb munkakutyafajta kett�v�lt, ki�ll�t�si- �s munkat�pusra. Se szeri, se sz�ma a f�c�nra k�z�mb�s csodasz�p retrievereknek vagy a f�l�s �s agressz�v dobermannoknak. Napjainkban term�szetesen egyre kevesebb embernek van sz�ks�ge p�ld�ul vad�szkuty�kra, a kutya els�sorban m�r „csak” t�rsunk a mindennapokban. De lehet-e az ember legjobb bar�tja egy gyenge idegzetû, �r�kletes betegs�gekt�l szenved� n�gyl�b�?

A n�met juh�szkuty�t, anno t�bb mint sz�z �ve, igen c�ltudatosan alak�tott�k kiv�l� munkakuty�v�. „A juh�szkutya-teny�szt�s munkakutya-teny�szt�s, �s mindig is annak kell maradnia, k�l�nben t�bb� m�r nem juh�szkutya-teny�szt�s,” mondta Max von Stephanitz, akinek a vil�g a n�met juh�szkuty�t k�sz�nheti. Ennek ellen�re ebben a fajt�ban is vil�gosan megfigyelhet� az �n. ki�ll�t�si- �s munkavonalakhoz tartoz� kuty�k elt�r� k�lleme, amely m�g a laikus sz�m�ra is szembetûn�. A l�tsz�lag megoldhatatlan probl�m�t okoz� folyamat valamikor a nyolcvanas �vek elej�n kezd�d�tt, de meg�rt�s�hez kor�bbra kell visszamenn�nk a fajta t�rt�net�ben.

Egy adott kutyafajt�t kialakul�sakor hasonl� t�pus� emberek csoportja �lmodta meg, �gy az t�bbek k�z�tt valamely szubjektum kivet�l�se; m�st ig�nyelnek kuty�ikt�l a csivava-tart�k, mint mondjuk a rottweilert kedvel�k. Am�g egy fajt�t ugyanolyan karakterû emberek kezelnek, mint akik l�trehozt�k, az nem, vagy csak kism�rt�kben v�ltozik. Ezen k�v�l a t�rt�nelmi kor is meghat�roz�. A n�met juh�szkutya eset�ben megv�ltoztak, lazultak a t�rsadalmi elv�r�rok, illetve cs�kkent a gyapj� ir�nti kereslet, �gy a hatalmas birkany�jak is eltûntek, ezzel p�rhuzamosan viszont n�tt a szolg�lati kuty�k ir�nti ig�ny. Ezek a kuty�k azonban a teny�szt�s sz�m�ra elvesztek, hiszen a k�lyk�k szocializ�l�sa igaz�n csak „kis�zemben” megy, hi�ba pr�b�lkozik teny�szt�ssel a rend�rs�g vagy a katonas�g. Teh�t a n�met juh�szkutya-�llom�ny term�szetes, juh�sz melletti szelekci�s k�r�lm�nyei megszûntek. Pedig ez a k�rnyezet hozta l�tre a vil�g legintelligensebb kutyafajt�it, a juh�szkuty�kat. Gondoljunk csak bele, a f�eml�s, vagyis az ember, n�v�nyev�ket �riztet egy h�sev� ragadoz�val! Eme ellentmond�s kezel�s�hez nagyon �rtelmes l�nyre van sz�ks�g: a kuty�ra.

A n�met juh�szkutya anyaorsz�gbeli egyes�lete, az SV vezet�s�ge tiszt�ban volt vele, hogy nem csak a „hardware-rel”, a kutya k�llem�vel kell foglalkozni, hanem a „software-t” is fejleszteni kell. A h�romf�zis� munkavizsg�kkal �s versenyekkel ugyanazt a ment�lis szintet lehet fenntartani, mint a ny�jak melletti munk�val. A n�met juh�szkutya karakteres, �n�ll� �l�l�ny, m�gis al�rendeli mag�t az embernek. De nem v�grehajt�, hanem egy�ttmûk�d� t�rsa gazd�j�nak, azzal k�tszem�lyes falk�t alkotva. Idegrendszere egy Forma-1-es versenyaut�hoz hasonl�that�, mely pillanatok alatt felgyorsul, de ugyanolyan gyorsan le is tud f�kezni. A n�met juh�szkutya igen gyorsan inger�leti �llapotba ker�l, de hamar meg is nyugszik. Az �rz�-v�d� munk�hoz pedig nyugodt, terhelhet� kutya kell. M�s fajt�k esetleg k�nnyen felp�r�gnek, de azt�n alig lehet �ket „le�ll�tani”.

A teny�szt�snek arr�l kellene sz�lnia, hogy olyan k�lyk�k sz�lessenek, melyek �sei gener�ci�kon kereszt�l megfeleltek a ny�jak melletti munk�t helyettes�t� vizsg�knak �s vizsg�latoknak. Mindez�rt a teny�szt�si szervezet felel�s, mely a k�l�nb�z� vizsg�kat �s eg�szs�g�gyi szûr�seket elv�gzi illetve elv�gezteti a teny�szt�kkel. A n�met egyes�let, az SV, �s ennek megfelel�en a hazai MNJK k�l�nb�z� vizsg�kkal teszteli a kuty�k kik�pezhet�s�g�t. A legalapvet�bb ilyen „szûr�” az engedelmes vizsga. A kitart�spr�b�n 20 kil�m�tert kell futnia a kuty�nak, majd engedelmess�gi feladatokat v�grehajtania. A teny�szki�ll�t�sokon a hivatalos fajtale�r�shoz (standard) m�rik a kuty�k k�llem�t, de egyben viselked�s�ket is vizsg�lj�k. A b�r�, vagyis az �llat sz�m�ra ismeretlen ember alaposan �ttapogatja, esetleg egy mapp�val az asztalra csap, s�t azt is megfigyelik, l�v�shangra hogyan reag�l a kutya. Mindezek mellett eg�szs�g�gyi vizsg�latok is k�telez�ek, p�ld�ul a cs�p��z�let-r�ntgen, melynek eredm�ny�t�l is f�gg egy kutya teny�szthet�s�ge. A n�met juh�szkutya-�llom�ny „szûr�inek” koron�ja a K�rung, azaz a teny�szszemle. Haz�nkban is vannak k�rungmesterek, akik egy adott k�rzet teny�sz�llom�ny�t kezelik. Munk�jukat a begyûjt�tt eredm�nyek statisztik�i is seg�tik, �gy javaslatot tehetnek, melyik kuty�t kivel �rdemes p�roztatni.

Az �vente megrendezett Bundessiegerzuchtschau-n t�bb ezer kutya vonul fel, �gy a k�v�l�ll� is k�pet alkothat arr�l, holt tart az anyaorsz�g teny�szt�se. A l�tsz�m t�red�k�t alkot� kiv�lasztott kitûn� kuty�k meghat�roz� szerepet j�tszanak a teny�szt�sben, a kanok a ki�ll�t�st k�vet�en pillanatok alatt keresett apa�llatokk� v�lnak.

K�r�lbel�l a nyolcvanas �vek elej�t�l a n�met juh�szkutya teny�szt�s�ben is egyre meghat�roz�bb szerepet kezdett j�tszani a p�nz.

A b�r�k szerepe hatalmas, a Siegerschau �ri�si felel�ss�g �s lehet�s�g is egyben. A nyolcvanas �vek elej�t�l fokozatosan az ut�bbi kezdett domin�lni. A folyamat sor�n egy divatir�nyzat v�lt meghat�roz�v�. Elkezdt�k a rajzos, fekete h�ttakar�s, ink�bb cser sz�nû egyedeket favoriz�lni, az egy�b sz�nû p�ld�nyok pedig h�tt�rbe szorultak. A k�llemki�ll�t�sok felsz�ness� v�ltak, ehhez j�rultak m�g a csak pap�ron letett munkavizsg�k �s a hamis t�rzsk�nyvek (melyekre napjainkban egy�rtelmûen f�ny der�l a k�telez� DNS-vizsg�latoknak k�sz�nhet�en.) Egyre csak sz�lettek a rajzos k�lyk�k, melyek m�r nem mentek �t minden k�telez� szûr�n, �gy nem volt neh�z sz�p egyedeket produk�lni. Azoknak viszont, akik ragaszkodtak a k�llem- �s jellemvizsg�latok lelkiismeretes betart�s�hoz, sokkal nehezebb dolguk volt, hiszen nemcsak j� k�llemû, de kiegyens�lyozott, terhelhet� n�met juh�szkuty�kat akartak teny�szteni. Lassan k�t, k�llem�ben elt�r� t�pus kezdett kialakulni a fajt�n bel�l.

A fajta eredeti �rt�keit vesz�lyeztet� tendenci�ra szerencs�re felfigyelt az SV jelenlegi vezet�s�ge, �s megtette a sz�ks�ges l�p�seket. 1999 j�liusa �ta p�ld�ul k�telez� az egyedek DNS-vizsg�lata, illetve bevezett�k az „Universalsieger” c�met, melyet csak az a kutya kaphat meg, mely eredm�nyesen szerepel a Bundessiegerschau-n �s a Bundessiegerpr�fung-on egyar�nt. (Ut�bbi a legmagasabb szintû, h�romf�zis� munkakutya-bajnoks�g N�metorsz�gban. A szerk.) Az int�zked�sek fokozatos hat�s�t mutatja, hogy a Siegerschau-n tavaly egy ordas kan m�r m�sodik tudott lenni. Azonban, ahogy Hermann Martin fogalmazott, az SV egy hatalmas haj�, mely nem k�pes gyors fordulatra… Hogy lass�, de hat�rozottra igen, azt majd a j�v� d�nti el.

Eifert Anna

Az SV munk�j�nak egyik jelent�s �s felel�ss�gteljes r�sze a b�r�k k�pz�se. Ak�r, k�llem-, ak�r teljes�tm�nyb�r� szeretne valaki lenni, hossz� �s f�radts�gos utat kell megtennie. A b�r�jel�ltekkel szembeni elv�r�sok nagyon magasak, �s nem v�letlen�l: a fajta k�llemi �s k�pess�gbeli fejl�d�se csak akkor biztos�tott, ha a teljes�tm�ny illetve a k�llem szempontok meg�t�l�se szigor�an az Egyes�let �ltal el��rt szempontok alapj�n t�rt�nik. A standard �s a vizsgaszab�lyzatok alapos ismerete mellett a b�r�jel�lteknek gyakorlati tud�sukr�l is tan�s�got kell tenni�k. Aki p�ld�ul SV k�llemb�r� (SV-Zuchtrichter) szeretne lenni, annak az al�bbi k�vetelm�nyeknek kell megfelelnie: • legal�bb 30 �ves �letkor • legal�bb �t�ves SV-tags�g • akt�v teny�szt�- �s ki�ll�t�i m�lt • 10 alom a tulajdon�ban l�v� kennelb�l • 10 teny�szszeml�zett (K�rung) kutya 5 k�l�nb�z� alomb�l • felel�ss�gteljes munka az SV helyi csoportjaiban • eredm�nyes r�szv�tel a leend� k�llemb�r�knak szervezett szemin�riumon • kik�pz�i tev�kenys�g; eredm�nyesen levizsg�ztatott kuty�k

Mindenes zseni sz�letik A n�met juh�szkutya kialakul�s�hoz �s fejl�d�s�hez az SV egy olyan kamp�nya is hozz�j�rult, mely az egyes�let alakul�sakor m�g szinte ismeretlen met�dust alkalmazott: marketing-fog�sokat egy kutyafajt��rt. Ez�ltal tudta a fajta sokoldal� k�pess�geit bizony�tani �s �j funkci�kat �tv�llalni. Nem k�nnyû feladat! Mihez kezdj�nk egy munkan�lk�liv� v�lt munkakuty�val? A birkany�jak sz�ma egyre cs�kkent, s ezzel p�rhuzamosan tûntek el a ny�jak mell�l a juh�szkuty�k is. Ez az �ppen csak l�trehozott �s stabiliz�lt �j fajt�t egyenesen a kihal�s vesz�ly�vel fenyegette. K�l�n�sen Stephanitzot, a fajta atyj�t k�nozta az az eshet�s�g, hogy ezek az eg�szs�gesen magabiztos �llatok a t�rsadalom �tlagos port�k�iv� v�lnak. Az SV-nak azonban siker�lt mindezt megel�znie olyan m�dszerekkel, melyek a mai modern marketingben egy �j, ismeretlen �r� piaci bevezet�s�nek felelnek meg. Az Egyes�let minden olyan helyen rekl�mozta a n�met juh�szkuty�t, ahol az valamilyen feladat ell�t�s�ra k�pes lehetett: a rend�rs�gn�l, katonas�gn�l, k�l�nb�z� hivatalokban, s�t m�g az �llami vas�tn�l is. Stephanitz m�g a vad�szokat is meg akarta nyerni szeretett fajt�j�nak. Sajn�lkozva jegyezte meg, hogy egyes vad�szok m�r eddig is juh�szkuty�kkal dolgoztak, de csak titokban, nehogy koll�g�ik el�tt nevets�gess� v�ljanak. Egy�bk�nt maga az oldenburgi nagyherceg �s Eitel Friedrich porosz herceg is n�met juh�szkuty�kkal vad�szott. Az Egyes�let munk�j�nak k�sz�nhet�en egyre sz�lesebb� v�lt a fajta k�pess�geinek t�rh�za a nagyk�z�ns�g sz�m�ra is. Az SV m�g az �szaki-tenger r�k�szai k�r�ben is rekl�mozta a fajt�t, d�cs�rte kiv�l� szimat�t �s t�j�koz�d�k�pess�g�t. A kuty�k nemcsak a r�kkal megrakott kocsikat h�zt�k a part ment�n, hanem �jszaka is megtal�lt�k a hazavezet� utat. A n�met juh�szkuty��rt folytatott kamp�ny tragikus m�don m�g eredm�nyesebb� v�lt az I. Vil�gh�bor� ut�n. Katon�k ezrei tal�lkoztak a fajt�val a h�bor�ban, mint �zenetv�v�, szanit�c �s jelz�kutya, s�t m�g a t�vbesz�l� k�belek fektet�s�n�l is seg�dkeztek n�met juh�szkuty�k. A h�bor� ut�n pedig a harcokban megvakult veter�nokat seg�tett�k mint kiv�l� vakvezet� kuty�k. Az�ltal, hogy az SV a kihal�st�l akarta megv�deni a fajt�t, egy mindenes tehets�ggel aj�nd�kozta meg a vil�got.

Le�r�sa: Tetszet�s megjelen�s�, enyh�n megny�lt test�, er�teljes, izmos kutya. Feje �k alak�. Orrt�kre fekete. Fogai nagyok, harap�sa oll�szer�. Szeme kiss� keleties metsz�s�, s�t�tbarna sz�n�. F�le fel�ll. Nyaka izmos lebernyeg n�lk�li. T�rzse t�glalap alak�, h�ta egyenes, izmos, �gy�ka sz�les �s feszes, fara hossz�, enyh�n lejt�s, mellkasa m�ly, hasa m�rs�kelten felh�zott. V�gtagjai egyenesek, p�rhuzamosak. Cs�nk al� �r� farka lel�g. Sz�rzete sima, f�lhossz�; a fej�n �s a l�bai el�ls� fel�let�n r�vid, s�r�. Sz�ne fekete rajzos, ordas vagy fekete. Eredete: N�met fajta. Valamikor a 17. sz�zadban alakulhatott ki az �n�met juh�szkuty�b�l �s k�l�nf�le p�sztorkuty�kb�l. Korszer� t�pusa 1884-re v�lt v�glegess�. Eredeti neve: Deutscher Sch�ferhund. Tulajdons�gai: Intelligens, b�tor, h�s�ges. Alkalmaz�sa: Eredetileg minden bizonnyal ny�j�rz� kutya volt. Mindenfajta �rz�-v�d� munk�ra, vakvezet�sre, hegyi ment�sre, k�b�t�szer-keres�s�re egyar�nt alkalmas.
Profil: mindenes munkakutya. Marmagass�g: kan 60-65 cm, szuka 55-60 cm. Testt�meg: 25-40 kg. T�pl�l�kig�ny: 1700-1800 g/nap. Alomsz�m: 6-10 k�ly�k. V�rhat� �lettartam: 10-15 �v.

Viselked�s, tulajdons�gai :Intelligens, b�tor, h�s�ges, megvesztegethetetlen. Eleven, m�gis nyugodt, kellemes t�rs. Olyan tulajdons�g-egy�ttest egyes�t mag�ban, ami a legt�bb fajt�ban csak sz�tsz�rtan tal�lhat�. Er�teles, mint a  bern�thegyi, de annak lomhas�ga, neh�zkess�ge n�lk�l. A n�metjuh�sz "egyemberes" kutya, nem "mindenki", �s nem "ak�rki" kuty�ja. Kezdem�nyez�k�pess�ge �s munkakedve nagy, ak�r a j� p�sztorkuty��. Szagl�sa, hall�sa eg�szen rendk�v�li, gyakran fejlettebb, mint m�s kuty�k�.

Haszn�lhat�s�ga : J� tulajdons�gainak b�mulatra m�lt� �sszekapcsol�d�sa teszi lehet�v�, hogy a n�met juh�szkutya - �s csakis ez - egyidej�leg lehessen vakvezet�-, ment�-, test�r �s p�sztorkutya a legn�pszer�bb, legt�bbre �rt�kelt, legsokoldal�bban haszn�lt eb vil�gszerte. Pontos l�tsz�m�t neh�z megbecs�lni, t�bb milli� p�ld�nyr�l besz�lnek. Haz�nkban is magasan a legn�pszer�bb fajta, egy-egy �vben �tlagosan 6000 n�met juh�szk�ly�k sz�letik.

Intelligencia, jellem : Magas, gyorsan meg�rt t�bb mint egy tucat parancsot, ez�rt filmekben is nagyon kedvelt (pl.: Rex fel�gyel�). Jelleme: Megb�zhat�, nem alamuszi, �s �let�t is k�pes kock�ztatni a gazd�j��rt.

N�met juh�sz
	Sok embert�l hallani m�g napjainkban is, amikor a fajt�r�l besz�lnek, hogy egyszer�en csak farkaskuty�nak emlegetik. A p�rhuzam pedig �nmag�t adja, val�ban f�lfedezhet�k a n�met juh�szkuty�n a farkas klasszikus anat�miai form�i, noha - az evol�ci�s rokons�got kiv�ve - nincs k�zvetlen k�z�k egym�shoz. T�ny az, hogy - mint neve is jelzi- N�metorsz�gb�l sz�rmazik
A fajta t�rt�nete, kialakul�sa Max vom Stephanitz lovaskapit�ny �lmodott meg a m�lt sz�zadban egy nemzeti kutyafajt�t, ami olyan k�ls�- �s bels� tulajdons�gokkal rendelkezik, melyek a legsz�lesebb k�r� alkalmaz�s�t tett�k volna lehet�v�. A k�ls� minta pedig adott volt: a farkas, melynek megjelen�se, anat�miai fel�p�t�se �vmilli�k alatt t�k�letesedett �s nyerte el azt a form�t, ami a legjobban megfelelt �letbenmarad�s�hoz, illetve fennmarad�s�hoz. Az eredetileg ny�jak �rz�s�re haszn�lt n�met juh�szkuty�k az els� vil�gh�bor�ban is hatalmas szerepet v�llaltak. K�zel 9 milli� ember halt meg 1914 �s 1918 k�z�tt. A h�bor� �ldozat�ul esett kuty�kr�l nincsenek �tfog� adatok, de azt tudjuk, hogy a n�met csapatok oldal�n 7 000 kutya halt h�si hal�lt, szinte kiz�r�lag n�met juh�szkuty�k.
	E fajt�nak soksz�n� a m�ltja, de ez a sokoldal� egyben a n�met juh�szkutya jelene, �s minden bizonnyal j�v�je is. T�k�letes csal�di kutyak�nt, eredm�nyes sportkutyak�nt vagy �ppen, mint lavina-, ment�- (l�sd a magyar Mancsot!), vakvezet�- vagy k�b�t�-szerkeres� kutyak�nt szolg�lja az embert. Minden olyan ter�leten ott van, ahol csak elk�pzelhet� egy n�gyl�b� seg�ts�ge.
Univerz�lis t�rs! �rtelmes tekintete, h�s�ge, harmonikus testfel�p�t�se, �rz�-v�d� k�szs�ge, temperamentuma, sokoldal� alkalmazhat�s�ga r�v�n az ember ide�lis seg�t�t�rsa. Ezen tulajdons�gai teszik lehet�v�, hogy ak�r mint csal�dtag, sportt�rs vagy szolg�lati kutya, az ember bar�tjak�nt �s seg�t�t�rsak�nt jelenjen meg. Mint rend�ri, mint k�b�t�szer-keres�, mint lavinakutat�, vagy mint katasztr�fa kutat�kutya is bizony�totta hihetetlen sokuldal�s�g�t.
	Sz�ne: leggyakoribb a fekete h�t, s�rga v�gtagokkal, tov�bb� lehet ordas �s egysz�n� fekete. Marmagass�ga: 60-65 cm (kan), 55-60cm (szuka). S�lya: 25-35 kg. A kutyafajt�k j� tulajdons�gainak b�mulatos koh�ja. Tal�n ez az oka, hogy ma a vil�g egyik legjobban elterjedt fajtakuty�j�r�l besz�lhet�nk.
N�pszer�s�ge- tal�n a t�lzott szapor�t�s�nak k�sz�nhet�en- manaps�g cs�kkent, de ez m�g a fajta el�ny�re is v�lt, hiszen a gyeng�bb, rosszabb tulajdons�g� kuty�k nem ker�ltek tov�bbteny�szt�sre �s �gy tal�n faj is visszanyerheti r�gi f�ny�t.

Copyright © 1998-2001 Kutya Sz�vets�g - Minden jog fenntartva.