A felel�s �llattart�s h�t aranyszab�lya

Felel�ss�g

Csak akkor vegy�nk magunkhoz h�zi kedvencet, ha pontosan �tgondoltuk az ezzel kapcsolatos felel�ss�get, k�telezetts�geket, ha �gy tetszik, terheket is. Aki felel�sen gondolkodik, csak olyan �llatot v�laszt maga mell�, amelynek meg tudja teremteni a megfelel� �letfelt�teleket. Legy�nk teh�t tudat�ban annak, hogy egy �letre v�lasztunk. Az � �let�re. Exup�ry R�k�j�nak szavaival: felel�sek vagyunk az�rt, akit megszel�d�tett�nk.

Szeretet

V�gy egy kiskuty�t, s p�nzeden megv�s�roltad a rend�thetetlen szeretetet, mondta Rudyard Kipling. Ez a szeretet azonban legyen k�lcs�n�s: ny�jtsunk legal�bb ugyanannyit bel�le kedvenc�nknek, mint amennyit t�le elv�runk �s kapunk. Sohase t�lts�k ki m�rg�nket, rosszkedv�nket rajta, nem tehet semmir�l, nem is �rti, hogy mi�rt viselked�nk �gy. Az �llatokat sz�mos orsz�gban gy�gy�t�sra is haszn�lj�k. Beteg gyerekeket, id�s otthonba �l� feln�tteket l�togatnak vel�k, hogy seg�tsenek nekik, �s j�kedvre der�ts�k �ket.

T�pl�l�s

"T�pl�l�kod az orvoss�god"- mondta Hippokr�tesz, az �kor legh�resebb orvosa. Val�ban �gy van: egyetlen gy�gyszer sem k�pes oly sok betegs�get megel�zni, mint a helyes �sszet�tel�, kiegyens�lyozott t�pl�l�k.
Gondoljunk csak arra, hogy milyen rosszul �rezz�k magunkat, ha �hesek vagy szomjasak vagyunk, �s nem jutunk �telhez, italhoz. Tartsuk teh�t be kedvenceinkn�l is a t�pl�l�si szab�lyokat �s k�vetelm�nyeket. Mindig azonos id�ben, a fajt�juknak legmegfelel�bb eledelt adjuk nekik. A legkevesebb etet�si hib�t akkor k�vetj�k el, ha a speci�lisan ig�nyeik szerint �ssze�ll�tott, el�re gy�rtott �llateledelt k�n�ljuk h�zi kedvenceinknek.
Vizes t�luk sem sz�radhat ki, a szomj�s�gt�l az �llat ugyan�gy szenved, mint gazd�ja.

Mozg�sig�ny

Senki ne vegyen mag�hoz kuty�t, ha nem jut ideje arra, hogy rendszeresen s�t�ljon vele. Ez nemcsak az�rt fontos, hogy a sz�ks�g�t elv�gezhesse, hanem mozg�sig�nye miatt is elengedhetetlen. A kuty�knak �letelem�k a mozg�s. Az egyes fajt�k mozg�sig�nye elt�r�, de f�gg az adott �llat �letkor�t�l is. �ltal�noss�gban elmondhat�, hogy a lak�sban tartott kuty�kat naponta legal�bb k�tszer, ha elfoglalts�gunk engedi, t�bbsz�r is el kell vinni s�t�lni. Ezek a rendszeres s�t�k nemcsak a kutya sz�m�ra l�tfontoss�g�ak, de a gazda haszn�ra is v�lnak.
A lak�sban tartott kedvelt kis�llatoknak (h�rcs�g, mad�r, hal, h�ll�) is van mozg�sig�ny�k. Ezt szem el�tt tartva mindig az �llatok sz�m�nak �s m�ret�nek megfelel� m�ret� elhelyez�st alak�tsunk ki!

Eg�szs�g

Ahogy benn�nket �s gyermekeinket v�d�olt�sokkal �vtak a s�lyos betegs�gekt�l, ugyan�gy �vnunk kell kedvenceinket a fajt�jukra vesz�lyes bajokt�l. Ez�rt a kuty�knak �s macsk�knak minden k�telez� �s aj�nlott olt�st id�ben adassunk be, s gondoljunk arra is, hogy akkor is lehet valami bajuk, ha nem panaszkodnak. Ez�rt �vente legal�bb egyszer ellen�riztess�k kedvenc�nk eg�szs�g�t az �llatorvossal. Nem szabad megfeledkez�nk a rendszeres f�regtelen�t�sr�l sem.
Ha kedvenceink eg�szs�g�t v�dj�k, kiz�rjuk annak a lehet�s�g�t is, hogy benn�nket megfert�zzenek.

Ut�dok

Nemcsak kedvenc�nk�rt, de sz�letend� ut�dai�rt is felel�sek vagyunk. Ez�rt csak akkor fedeztess�k a szuka kuty�t, ha bizonyosak vagyunk abban, hogy a sz�letend� kiskuty�knak ugyanolyan felel�s gazd�t tudunk tal�lni, mint amilyenek mi vagyunk. Ha pedig kan kuty�nk van, ne engedj�k szabadon k�sz�lni, hiszen mindig akad valahol t�zel� szuka kutya.
A macsk�k k�l�n�sen szapora �llatok. Mivel k�borl�sukat neh�z megakad�lyozni, ez�rt a legjobb megold�s, ha ivartalan�ttatjuk �ket.

K�rnyezet

A felel�s �llattart�snak az a l�nyege, hogy t�rs�llat �s gazd�ja �gy tudjanak harmonikusan egy�tt �lni, hogy ebben a kapcsolatban ember �s �llat is j�l �rezze mag�t, s mindez �sszhangban legyen k�rnyezet�kkel. Ha p�ld�ul a kutyatart�k bizonyos alapvet� szab�lyokat betartanak, akkor a kutya, gazd�ja �s csal�djuk sokkal jobban fogj�k �lvezni egym�s t�rsas�g�t, s a szomsz�dokkal sem keverednek konfliktushelyzetbe. Legy�nk teh�t mindig tekintettel k�rnyezet�nkre.

FELEL�SS�G

�llattal egy�tt �lni j�, tanuls�gos, sok �r�m�t �s �lm�nyt jelent. E kapcsolatban a felel�ss�g nagy szerepet kap, hiszen m�r a tervezget�s id�szak�ban, az �llat beszerz�se el�tt felel�s d�nt�st kell hoznunk, hogy b�r v�gyunk egy kedvencre, de megvannak-e a lehet�s�geink �s k�pess�geink, hogy biztos�tsunk sz�m�ra mindent, amire sz�ks�ge lesz.

Meg kell vizsg�lnunk a k�rd�st, mi�rt is szeretn�nk �llatot tartani. A gyerekek kiskamaszkorig-kamaszkorig nem tudj�k egyed�l ell�tni kedvenc�ket, �gy a feladatok egy r�sze a sz�l�kre h�rul. Teh�t csak akkor kell az �llattart�s mellett d�nteni, ha ez a sz�l�k v�gya is. Fontos figyelni arra is, hogy a csal�db�l senki se f�ljen az �llatt�l, vagy ne legyenek eg�szs�g�gyi korl�tok (allergia, asztma, stb.).

Minden �llatnak sz�ks�ge van megfelel� lakhelyre (fekhely, kos�r, akv�rium, kalitka, terr�rium, stb.), az ig�nyeit kiel�g�t�, j� min�s�g� t�pl�l�kra, eg�szs�g�gyi ell�t�sra, �s term�szetesen szeretetre, t�r�d�sre, gondoskod�sra. Azonban a k�l�nf�le �llatfajt�k elt�r� ig�ny�ek, �gy a v�laszt�st befoly�solj�k lehet�s�geink. Egy kutya folyamatos t�r�d�st ig�nyel, naponta legal�bb h�romszori s�t�ltat�st, nevel�st, gondoskod�st, ez nagyobb k�t�tts�get jelent a gazd�nak p�ld�ul a nyaral�s megtervez�sekor is. Cser�be viszont igen intenz�v kapcsolatot, h�s�get, szeretetet, odaad�st kap kedvenc�t�l, igazi t�rs�v� v�lhat, akivel rengeteg k�z�s �lm�nyt �lhet �t. M�s fajok be�rhetik kevesebb t�r�d�ssel is (halak, tekn�s�k), �gy elfoglalt vagy kiskor� gazdik t�rs�v� v�lhatnak.

Ha eld�nt�tt�k, hogy milyen �llatot fogadunk otthonunkba, t�j�koz�dnunk kell az adott fajta ig�nyeir�l, sz�ks�gleteir�l, szok�sair�l. Ebben seg�ts�g�nkre lehetnek szakk�nyvek, a teny�szt�, az �llatorvos, az egyes�letek, ismer�s gazdik. Fontos, hogy felk�sz�lten fogadhassuk leend� kedvenc�nket. A teny�szt� seg�thet kiv�lasztani a megfelel� k�lyk�t az alomb�l.

Saj�t fekhelyre, kuck�ra van sz�ks�ge a kiskuty�nak vagy cic�nak, �s lehet�v� kell tenn�nk sz�m�ra, hogy nyugalmat lelhessen, ha ide visszavonul.

A megfelel� mozg�slehet�s�get is biztos�tanunk kell kedvenc�nk sz�m�ra, teh�t, a sz�ks�gletek elv�gz�s�hez sz�ks�ges id�n fel�l, legyen m�dja a szabad j�t�kra, futk�roz�sra mind a gazdival, mind a fajtat�rsakkal.
A felel�ss�gteljes gazda k�zter�leten p�r�zon s�t�ltatja kuty�j�t, �s ahol sz�ks�ges, sz�jkosarat haszn�l. Egy j�lnevelt �s j�l szocializ�lt kuty�val tett s�ta nem okoz kellemetlens�get senkinek.

Halunk akv�riuma, b�k�nk, tekn�s�nk terr�riuma vagy madarunk kalitk�ja legyen el�g nagy ahhoz, hogy az �llat k�nyelmesen mozoghasson benne, egyes �llatokat id�nk�nt ki is kell engedn�nk, hogy szabadon mozoghassanak, r�pk�dhessenek.

A t�pl�l�k min�s�g�t �s mennyis�g�t �gy kell megv�lasztanunk, hogy kiel�g�tse az �llat sz�ks�gleteit, �s ne legyen k�ros hat�sa. Az embereknek sz�nt �nyencs�gek (p�ld�ul a csoki) megbeteg�thetik kedvenceinket. Az elh�z�s megel�z�se is a gazda feladata.

Az eg�szs�g meg�rz�s�t az �llatorvosn�l tett rendszeres l�togat�sokkal biztos�thatjuk, a k�telez� �s az aj�nlott olt�sok sokf�le betegs�gt�l v�dhetik meg kedvenc�nket, ugyan�gy, mint a k�ls� �s bels� parazit�k elleni kezel�sek. A rendszeres sz�r�vizsg�latok sor�n m�r a kis elt�r�sekre is f�ny der�lhet, az �llatorvos tan�csot ad, hogyan el�zhetj�k meg a betegs�g kialakul�s�t. A betegs�get gy�gy�t�sa hosszadalmas �s k�lts�ges lehet, erre mindenk�ppen sz�m�tanunk kell m�r az �llat beszerz�se el�tt.

Az �llatorvosi ell�t�shoz tartoz� feladatunk a "csal�dtervez�s", a nem k�v�nt szaporulat megel�z�se. Ha nem k�v�nunk felel�ss�gteljes, k�pzett, szak�rt� teny�szt�kk� v�lni, mindenk�ppen gondoskodnunk kell a fogamz�sg�tl�s megfelel� m�dj�r�l.
A gazda felel�s �llat��rt annak teljes �lettartama alatt. Gondoskodnia kell kedvenc�r�l akkor is, ha �letk�r�lm�nyei megv�ltoznak. A magukra hagyott, boldogtalan k�bor �llatok felel�tlen emberek miatt ker�lnek kiszolg�ltatott helyzetbe.

A felel�ss�g egyfel�l arra vonatkozik, hogy kedvenc�nk j�ll�t�r�l gondoskodjunk, hogy tartalmas �s boldog �letet �lhessen, m�sfel�l arra is, hogy �llatunk ne okozzon kellemetlens�get sem embert�rsainknak, sem m�s �llatoknak. Az olt�sokkal �s parazitaellenes kezel�sekkel nemcsak saj�t �llatunkat v�dj�k, hanem m�sokat is, hiszen ha eg�szs�ges, nem fert�z meg sem embert, sem m�s �llatot.

SZERETET

A technika kor�ban, a v�rosok zaj�t�l, a sok piszokt�l �s b�zt�l menek�lve egyre jobban v�gyakozunk a term�szet ut�n. Az elvesztett term�szet egy - egy darabk�j�t jelk�pezik, adj�k vissza nek�nk az �llatok. A kutya els�k�nt szeg�d�tt az ember mell�, �s az id�k folyam�n h� t�rs�v� lett j�ban - rosszban.

Az �llatbar�tok �s az �llatv�d�k gyakran k�pviselik azt az �ll�spontot, amely szerint az �llatok jobbak az embern�l, �s az�rt fordulnak szeretettel az �llat fel�, mert az emberekben csal�dtak. Pedig az igaz�n sz�p �s l�leknemes�t� �llatszeretet az �sszes �l�l�ny �ltal�nos szeretet�b�l fakad, �s ennek az �ltal�nos szeretetnek fontos r�sze az emberszeretet is. �rdemes sz�v�nkbe v�sni J. V. Widmann gondolat�t: "Szeretek mindent, ami csak �l". (Widmann: A Szent meg az �llatok)

Az ember �s az �llatok szeretete megind�t�an sz�pen kapcsol�dik �ssze, amikor beteg, s�r�lt, elesett emberek megseg�t�s�re vessz�k ig�nybe �llatainkat. Testi �s lelki betegs�gben egyar�nt enyh�l�st, a f�jdalom, a mag�ny, az elszigetelts�g, a kiszolg�ltatotts�g old�d�s�t hozza egy-egy kedves �llat, amely szeretettel fordul a beteg fel�.

�llat- �s emberl�lektani szempontb�l is �rdekes �s tanuls�gos dolog a gazda �s kutya �sszehangol�d�s�nak tanulm�nyoz�sa. Fontos jelz�s m�r a kutya kiv�laszt�sa is (mi�rt �ppen azt a bizonyos fajt�t v�lasztja az illet�), de igaz�b�l a kapcsolat k�s�bbi fejl�d�se �s kiteljesed�se alak�tja ki a hasonl�s�gokat kutya �s gazd�ja viselked�s�ben, s�t, nemritk�n m�g a megjelen�s�ben is. Ez az egym�sra hangol�d�s szeretetteljes kapcsolatban j�het csak l�tre. El�felt�tele, de egyben k�vetkezm�nye is ennek, hogy a kutya �s az ember egyform�n el�gedettek legyenek egym�ssal.

A kutya k�pes elt�rni az �szt�n�s, merev viselked�si form�kt�l �s az �rzelemnyilv�n�t�sban "szabadon kital�lt" (K. Lorenz) m�dokon kifejezni �rzelmeit. �s ezeket a kifejez�si m�dokat kiz�r�lag az emberrel szemben alkalmazza, kutyat�rsaival szemben ragaszkodik az �r�kl�tt viselked�si mint�khoz.
Mindez seg�ts�g�re van a gazd�nak abban, hogy kuty�j�t, mindkett�j�k �r�m�re, tan�tani, nevelni tudja.

A kutya tan�t�sa

A tan�t�s fontos elemei a jutalom �s a b�ntet�s. J�t�kony hat�ssal b�r, ha amikor csak lehet, igyeksz�nk a "b�ntetend� cselekm�nyt" megel�zni, �s a helyes cselekv�st jutalmazni (pl. szobatisztas�gra nevel�skor).

Ha elker�lhetetlen a b�ntet�s, az k�vesse lehet�s�g szerint min�l gyorsabban a "b�ntettet". Ak�r percekkel k�s�bb is, a kutya m�r nem tudja, hogy mi�rt kapja a b�ntet�st. Fontos a k�vetkezetess�g, a t�relem, a tapintat.

A feny�t�s m�rt�k�nek meg�t�l�s�hez fontos figyelembe venni a kutya egy�nis�g�t, �rz�kenys�g�t.
Bizonyos fajt�kn�l a testi �s a lelki �rz�kenys�g egybeesik, m�sokn�l egyik vagy m�sik kifejezettebb.
Nem szabad meggondolatlan fegyelmez�ssel �s b�ntet�ssel elvenni a kutya �let�r�m�t, �nbizalm�t!
Ha gazda �s a kutya k�z�tt szeretetteljes kapcsolat van, ez nem k�vetkezhet be.

A tan�t�sban, nevel�sben is a legfontosabb teh�t: a SZERETET.

A KUTYA T�PL�L�SA

A kutya �l, l�legzik, fut, ugrik, ugat, cs�v�lja a fark�t - ehhez mind energia sz�ks�ges. Ezt az energi�t t�pl�l�k�b�l szerzi meg, pontosabban a t�pl�l�k �p�t�k�veib�l: feh�rj�b�l, zs�rb�l �s sz�nhidr�tb�l.
A kutya szervezet a t�pl�l�k k�miai energi�j�t m�s energiaform�kk� alak�tja �t h�v�, amivel fenn tudja tartani a 38-39�C testh�m�rs�kletet, elektromos ingerr�, hogy az idegrendszer m�k�dhessen. Energia sz�ks�ges tov�bb� az izomm�k�d�shez, a n�veked�shez, az �j sejtek k�pz�d�s�hez is. A f�l�sleges energiabevitel azonban zs�rr� alakul �t �s elrakt�roz�dik.

Aki sokat eszik, k�v�r lesz - hangzik a term�szet egyszer� t�rv�nye. Ez r�nk �pp�gy �rv�nyes, mint a kuty�nkra. Tov�bbi alapszab�lyk�nt �rv�nyes, hogy aki nem megfelel�en t�pl�lkozik, beteg lesz. Ez azt jelenti, hogy a t�panyagoknak megfelel� ar�nyban kell �llniuk egym�ssal �s megfelel� mennyis�gben kell a t�pl�l�kban el�fordulniuk ahhoz, hogy kuty�nk eg�szs�ges maradjon �s t�pl�l�sa optim�lis legyen. Aki k�sz �llateledelekkel eteti kuty�j�t, annak nem kell f�lnie att�l, hogy kedvenc�t nem megfelel�en t�pl�lja.

A feh�rje semmi m�ssal nem p�tolhat�!
Feh�rje n�lk�l az �let nem lehets�ges, az �letjelens�gek mindegyike feh�rj�hez kapcsol�dik. Csak kev�s olyan feh�rjefajta van, amely �nmag�ban is biol�giailag teljes�rt�k�. El�ny�s ez�rt a t�bb, egym�st k�lcs�n�sen kieg�sz�t� feh�rjefajt�k kever�k�t tartalmaz� t�pl�l�k. Megfelel� feh�rjeell�t�s eset�n a kutya akt�v �s �l�nk, hi�nyos feh�rjeell�t�s eset�n pedig kedvetlen �s lusta lesz.
Felt�tlen�l oda kell figyelni arra, hogy a k�ly�kkuty�k, a vemhes �s szoptat� szuk�k, valamint a munkakuty�k feh�rjesz�ks�glete mindig j�val nagyobb, mint az �tlagos �letvitel�, kifejlett kuty�k�!

A v�z nagyon fontos!
V�z n�lk�l nincs �let, ez�rt a v�z minden t�pl�l�s alapja. Friss, tiszta iv�v�znek mindig a kutya el�tt kell lennie. Nagy h�s�gben, illetve ha a kutya sz�razt�pot eszik, jelent�sen megn� a v�zfogyaszt�sa. Kedvenc�nk �tlagos v�zsz�ks�glete 35-50 ml/ttkg. A kistest� kuty�knak relat�v t�bb folyad�kra van sz�ks�g�k, mint nagyobb test� t�rsaiknak.

A zs�r, mint jellegzetes energiaforr�s
Egy ideig azt hitt�k, hogy a kutya t�pl�l�k�ban a zs�r nemcsak sz�ks�gtelen, hanem egyenesen k�ros lehet. Ez egy teljesen t�ves n�zet: minden kutyat�pl�l�k, amely kevesebb, mint 5.5% zs�rt tartalmaz, hosszabb t�von hi�ny�llapotot fog kialak�tani a kuty�n�l. Mindenek el�tt azonban a zs�r fontos energiaszolg�ltat�, �gy a munkakuty�knak t�bb zs�rra van sz�ks�g�k, mint a szobakuty�knak, amelyek ha t�l sok zs�rt kapnak, ugyan�gy elh�znak, mint a sok sz�nhidr�tt�l. A fiatal kuty�knak szint�n magasabb a zs�rsz�ks�glete: ehhez el�sz�r az anyatejb�l jutnak hozz�, aminek mintegy 8% a zs�rtartalma.

Sz�nhidr�tok
A sz�ks�ges sz�nhidr�tokat a szervezet el� tudja �ll�tani, pl. feh�rj�b�l. T�l sok sz�nhidr�t bevitele eset�n a f�l�sleg zs�rr� alakul �s elrakt�roz�dik (elh�z�s). A kutya em�szt�rendszere a nyers, felt�ratlan n�v�nyi sz�nhidr�tot nem igaz�n tudja hasznos�tani, ez�rt c�lszer� a n�v�nyi eredet� t�pl�l�kot etet�s el�tt megf�zni. Ide tartoznak a em�szthetetlen ballasztanyagok is, amelyek egy�ltal�n nem �rt�ktelenek: optim�lis mennyis�gben adva �szt�nzik a b�lmozg�sokat, �gy seg�tik az em�szt�st.

Vitaminok: kulcs az eg�szs�ghez
A kutyat�pok biztos�tj�k, hogy kedvenc�nk naponta hozz�jusson az optim�lis vitaminmennyis�ghez. Az A-vitamin biztos�tja a b�r �s a ny�lkah�rty�k eg�szs�g�t, v�d a fert�z�sekkel szemben �s biztos�tja az �les l�t�st. A D-vitaminnak a csontfel�p�t�sben �s a csontv�zrendszer eg�szs�g�nek meg�v�s�ban van szerepe. Az E vitamin sokoldal� v�d� funkci�t l�t el a szervezetben, valamint fontos szerepet t�lt be a fejl�d�s sor�n �s a szaporod�sban is. A K-vitamin s�r�l�sek sor�n biztos�tja az optim�lis v�ralvad�st. A B-vitaminok az anyagcsere-folyamatok kataliz�torai, de fontos szerep�k van az idegrendszer �s az izomrendszer m�k�d�s�ben, valamint hozz�j�rulnak az eg�szs�ges b�r �s a f�nyes sz�rzet kialakul�s�hoz �s a v�rk�pz�shez is. A C-vitamin fontos a k�t�sz�vet �ps�g�nek biztos�t�s�hoz, de ezt a vitamint az eg�szs�ges kutya k�pes szervezet�ben el��ll�tani.

�sv�nyi anyagok
A kalciumnak �s a foszfornak fontos szerep jut a csontok fel�p�t�s�ben. A k�lium �s a magn�zium fontos szerepet j�tszik az idegrendszer �s az izomzat m�k�d�s�ben. Ezek mellett a szervezet ig�nyel egy�b, j�val kisebb ar�nyban sz�ks�ges elemeket (pl. cink, r�z, mang�n, j�d) is. Ezeket �sszefoglal�an nyomelemeknek szoktuk nevezni.

MOZG�SIG�NY

"Ah�ny h�z- annyi szok�s. Ah�ny �llat - annyi tulajdons�g."

Bizony�ra mindannyian ismer�nk olyan kuty�kat a k�rnyezet�nkben, melyeknek egyetlen nyugodt perc�k sincsen. Ezekre az �llatokra szoktunk "fogad�sokat k�tni" hogy vajon meddig b�rj�k m�g visszahozni az eldobott teniszlabd�t.
Ugyanakkor azonban ott az ellenp�lda is, amikor egy kutya r�sz�r�l m�r komoly er�fesz�t�snek min�s�l, ha az �rkez� vend�g tisztelet�re megemeli a fej�t, vagy cs�v�l egyet a fark�n.

A kuty�kat teh�t semmik�ppen sem szabad egy sablon szerint m�rni. Rendk�v�l fontos teh�t, hogy a fajta kiv�laszt�s�n�l figyelembe vegy�k a kutya v�rm�rs�klet�t �s mozg�sig�ny�t, �s azt �sszhangba hozzuk saj�t �letvitel�nkkel.

Ha agilis, �lland�an j�v� - men�, kir�ndul�, t�r�z� emberek vagyunk, akik sokat tudnak foglalkozni az �llatukkal, nyugodtan v�lasszunk hasonl� tulajdons�gokkal meg�ldott kedvencet, �m ha magunk is otthon�l�, lusta t�pus�ak vagyunk, akik r�ad�sul egy kis lak�sban �lnek, akkor felejts�k el a boxert �s a dobermannt, mert ennek a h�zass�gnak nem sok j�v�je lesz.

Aprop� lak�s! "Kuty�t lak�sban tartani �llatk�nz�s!" - hallani nagyon gyakran ezt az alapvet�en t�ves meg�llap�t�st. A mozg�sig�ny mellett van ugyanis egy olyan tulajdons�ga a kuty�knak, ami minden fajt�ra jellemz�. Szeretik a rendszeress�get, �s szeretnek a gazdijukkal lenni.

Ha lak�sban is tartunk egy �llatot, de azt napj�ban k�tszer h�romszor levisz�nk s�t�lni, az val�sz�n�leg sokkal boldogabb �s teljesebb �letet �lne, mint az a fajt�rsa, amelyik egy t�bb hekt�ros birtokon �l, de abb�l �ll a napi kapcsolata a gazd�j�val, hogy est�nk�nt megkapja a maga kutyat�pj�t. Term�szetesen nem vonatkozik ez azokra, akik reggel 6-t�l k�s� estig nincsenek otthon. Ilyen k�r�lm�nyek k�z�tt val�ban ne tartsunk kuty�t!

EG�SZS�G

Szinte minden �llatbar�t csal�dban el�fordult m�r - vagy el�bb ut�bb megt�rt�nik majd-, hogy egy kedves kis k�ly�kkel b�v�l a l�tsz�m.
Az ilyenkor aj�nlott tennival�k szinte f�ggetlenek att�l, hogy milyen faj� a kis kedvenc (kutya, macska, vagy egy�b �llatfaj). Els�k�nt is l�nyeges, hogy a k�lyk�k min�l t�bb ideig az anyjukkal legyenek �s min�l t�bb anyatejhez jussnak hozz�. Ez igen fontos a kiegyens�lyozott fejl�d�s�k szempontj�b�l.

Miut�n az �j "csal�dtag" hozz�nk ker�lt c�lszer� megmutatni �t egy �llatorvosnak is, aki egy gyors vizsg�lattal meg�llap�thatja, hogy nincs-e kedvenc�nknek valamilyen kisebb-nagyobb sz�let�si rendelleness�ge, amit esetleg m�g id�ben orvosolni lehet.

Az �llatorvos elv�gezheti kedvenc�nk parazita mentes�t�s�t is. Itt gondolnunk kell a k�ls� (bolha, kullancs, atk�k, stb.) �s bels� (k�l�nb�z� f�rgek) parazit�kra is. A parazit�k elleni v�dekez�s az �llat eg�sz �lete sor�n kiemelt jelent�s�g�, mivel ezen b�ntalmak nagy r�sze az emberre is vesz�lyt jelenthet (zoon�zis). Ez�rt javasolhat�, hogy p�ld�ul a f�regirt� szereket ne csak az �venk�nti eml�keztet� olt�sok alkalm�val haszn�ljuk, hanem 3-4 havonta c�lszer� ilyen ir�ny� kezel�sben r�szes�teni kedvenceinket.

M�g az els� vizsg�lat sor�n �rdemes konzult�lni az �llatorvossal az �ltala javasolt olt�si programr�l, mellyel a k�lyk�k ellen�ll� k�pess�g�t alak�thatjuk ki bizonyos fert�z� betegs�gekkel szemben. Ezekr�l a fert�z� betegs�gekr�l azt kell tudni, hogy az �jsz�l�tt �llatok a sz�let�s�ket k�vet�en n�h�ny h�tig-h�napig v�dettek az anyai ellenanyagoknak k�sz�nhet�en. Azonban amint ezek az anyagok ki�r�lnek a szervezet�kb�l, �gy fog�konny� v�lnak a betegs�gek ir�nt.

A megbeteged�st �gy lehet megel�zni, hogy vakcin�zzuk �llatainkat. A vakcin�k olyan legyeng�tett, vagy el�lt k�rokoz�kat tartalmaznak, melyek a betegs�get nem tudj�k el�id�zni, de a szervezetet v�dekez�sre �s hat�kony ellenanyagok el��ll�t�s�ra �szt�nzik.
A vakcin�k v�delmet adhatnak egy, vagy t�bb k�rokoz� ellen is. A v�delem hat�konys�ga jav�that� azzal, ha a vakcin�z�sokat megfelel� id�k�zzel megism�telj�k. Ez egyr�szt k�ly�kkorban k�t-h�rom ism�tl�st jelent, majd az id�sebb �llatokn�l �vente egyszer eml�keztet� olt�s form�j�ban t�rt�nhet.

K�telez�en csak a kuty�k veszetts�g elleni olt�sa van el��rva. Minden h�rom h�napos kort bet�lt�tt kuty�t veszetts�g ellen oltani kell, majd egy �ves kor�t bet�ltve �jra vakcin�zni kell. Macsk�k vonatkoz�s�ban nincs k�telez�en el��rt olt�s, de a gyakrabban el�fordul� v�rusos betegs�gek ellen tan�csos a cic�kat is beoltani. Azokat a macsk�kat, melyek nem kiz�r�lag a lak�sban �lik le �let�ket javasolt veszetts�g ellen is vakcin�zni. Term�szetesen mikor kedvenc�nk m�r felcseperedett, akkor is �rdemes rendszeresen felkeresni �llatorvosunkat. Egyr�szt az �venk�nti k�telez� -�s nem k�telez�- olt�sok bead�sa c�lj�b�l. Ilyenkor m�d lehet az esetleg felmer�l� k�rd�seket is feltenni, tan�csot k�rni.

Egy�bk�nt pedig mindenkit arra b�ztatunk, hogy ha b�rmilyen t�netet, rendelleness�get �szlel �llat�n, akkor forduljon bizalommal az �llatorvos�hoz, hogy miel�bb f�ny der�lj�n a gond ok�ra �s elkezdhess�k a hat�kony gy�gykezel�st.

UT�DOK

Ha eld�nt�tt�k, hogy milyen c�lra, milyen fajt�j�, nem�, kever�k vagy fajtatiszta kiskuty�t szeretn�nk �s annak elhelyez�s�r�l is gondoskodtunk, j�n a k�vetkez� l�p�s, a v�s�rl�s.
Ha kever�k kutyus mellett d�nt�tt�nk, forduljunk �llatv�d�kh�z vagy keress�nk fel egy kutyamenhelyet. Csakis eg�szs�ges, oltott, lehet�leg f�regtelen�tett kuty�t vegy�nk magunkhoz. Fajtatiszta k�lyk�t j�nev�, megb�zhat� teny�szetb�l v�lasszunk, ha keveset tudunk az adott fajt�r�l, vigy�nk magunkkal valakit, aki tapasztalt ezen a t�ren.

Szocializ�ci�
A teny�szt�nek a kutya j�v�je szempontj�b�l sorsd�nt� nevel�si feladatai vannak, amelyek a k�ly�k jellem�nek kialak�t�sa, helyes felnevel�se szempontj�b�l fontosak. A k�ly�k sz�let�se ut�n megkezd�dik az els� kritikus id�szak, amely a 21.napig tart. Ebben az id�szakban a kiskuty�knak a k�lvil�ggal alig van kapcsolata. Amire sz�ks�g�k van, azt anyjukt�l megkapj�k.
A teny�szt� figyelme ilyenkor az anyakuty�ra ir�nyul, elengedhetetlen az optim�lis tejterme- l�shez sz�ks�ges szakszer� t�pl�l�s. A m�sodik fejl�d�si szakasz els� r�sze a 22-28.napos kor.
Az eg�sz fejl�d�si peri�dus, tal�n legkritikusabb szakasza. Az �rz�kszervek m�k�dni kezdenek l�t, hall a kiskutya �s m�r a saj�t l�b�n is tud mozogni.
A m�sodik fejl�d�si szakasz m�sodik r�sze a 29-49. napig tart. Amit ezekben a hetekben megtanulnak vagy megtapasztalnak eg�sz �let�kben megtartj�k. Ebben a szakaszban a k�lyk�ket okvetlen�l tan�tani kell. Ekkor kezd�dik meg a szocializ�l�d�s az alomtestv�rekkel, ilyenkor d�l el az is, hogy a k�s�bbiekben milyen magatart�st tan�s�tanak m�s kuty�kkal szemben. Az 5.h�tt�l kezd�dik az emberekkel val� megbar�tkoz�s folyamata. Kor�bban nagyon gyenge sz�lak f�zik egym�shoz, s a k�lyk�k sz�m�ra ezek egy�ltal�n nem tart�sak. De ha az ember �s a kutyak�ly�k k�z�tt szoros a kapcsolat ebben az id�szakban, a kuty�ban �r�kre r�gz�l ez a kutya-ember k�tel�k. S ha egyszer bev�s�d�tt, igaz�b�l sohasem szakad el. Ezen kapcsolat kialak�t�s�ban �s meger�s�t�s�ben van d�nt� szerepe a teny�szt�nek.

A harmadik kritikus szakasz a 8-12.h�tig tart. �ri�si stresszhat�s a k�ly�k sz�m�ra, amikor egy napon hirtelen megv�lik anyj�t�l �s alomt�rsait�l, a megszokott k�rnyezet�t�l. Ilyenkor ker�lnek �j gazdihoz a kiskuty�k.
A negyedik kritikus szakasz a 12-16.h�tig tart. Ez az utols� id�szak arra, hogy az esetleg elmulasztott szocializ�l�d�si hi�nyokat intenz�v �s c�lszer� foglalkoz�sokkal n�mileg p�toljuk, b�r a v�geredm�ny nem lesz t�k�letes.

T�pl�l�s
A kutyak�ly�k etet�se �ltal�ban a v�laszt�s ut�n kezd�dik, noha el�bb is elkezdhet�. A v�laszt�s term�szetes �ton kezd�dik meg, amikor a k�lyk�k el�rik a 3-4.hetes �letkort. Ekkor m�r sz�vesen elfogadnak l�gy, nedves, ez�rt k�nnyen r�ghat� t�pl�l�kot. Az alomtestv�reket egy�tt kell etetni, sz�mukt�l f�gg�en 1 vagy 2 t�lc�r�l, a k�lyk�k k�z�tti vet�lked�s el�seg�t�se �rdek�ben. A legt�bb alom 6 hetes kor�ra teljes m�rt�kben lev�laszthat� �s �t�ll�that� egy adott komplett eledelre. A kiskuty�knak olyan k�nnyen em�szthet� eledelre van sz�ks�ge, amelyb�l a lehet� legt�bb t�panyagot tudj�k felhaszn�lni.4 hetes korban n�gyszer kell etetni a kutyak�lyk�ket,6 hetes kort�l kb.3 h�napos korig h�romszor,6 h�napos kort�l 1 �ves korig k�tszer,1 �ves kort�l pedig �tt�rhet�nk a napi egyszeri etet�sre. Az etet�sek gyakoris�ga �s az eledel mennyis�ge nagym�rt�kben f�gg a kutya fajt�j�t�l, a kifejlettkori testt�megt�l. Egyes �ri�s fajt�kn�l c�lszer� megtartani a napi k�tszeri etet�st, a napi adag eloszt�sa mellett a gyomorcsavarod�s elker�l�se �rdek�ben.
A t�pl�l�kv�lt�s mindig fokozatosan t�rt�nik, javasolt a 1-2 hetes �t�ll�si id�.

Nevel�s
A k�ly�k nevel�s�t el kell kezdeni, amint meg�rkezett-am�g fiatal, lelkesen tanul �s m�g nincsenek rossz szok�sai. K�t n�lk�l�zhetetlen sz�, amit meg kell tanulnia -az els� a neve, amihez term�szetesen �r�mnek kell t�rsulnia, a m�sodik sz� a "NEM" ami tilt�st, nemk�v�natos cselekedetet takar.

A fiatal kutya gyakran vizel �s sz�kel. Minden j��z� alv�s, etet�s, itat�s, j�t�kos hanc�roz�s ut�n ki kell vinni a megszokott helyre, hogy dolg�t v�gezhesse. A megszokott hely szagingere k�nnyebben k�szteti a kiskuty�t dolga v�gz�s�re.

Fontos, hogy az els� napokban mindig ugyanaz a szem�ly, ugyanabban az id�ben, ugyanarra a helyre vigye a kiskuty�t dolg�t v�gezni.
12 hetes kort�l elkezdhet� az alapvet� parancsok tan�t�sa: "l�bhoz", "�l", "marad", "gyere". A tan�t�s r�vid ideig tartson, a kutya sz�m�ra �lvezetes legyen. A sikeresen v�grehajtott feladatokat dics�rettel, jutalomfalattal honor�ljuk .Legy�nk t�relmesek!

Eg�szs�g, higi�nia
Amint �tvessz�k a k�lyk�t, �rdemes min�l hamarabb �llatorvossal megvizsg�ltatni.
C�lszer� a l�togat�st �sszekapcsolni egy �ltal�nos besz�lget�ssel, aminek keret�ben inform�ci�t kaphatunk a kiskutya etet�s�r�l, az olt�si programr�l, f�regtelen�t�sr�l, bol-hairt�sr�l, ivartalan�t�sr�l.
A kiskutya �pol�sa k�zben ellen�rizz�k, hogy szemei, f�lei �s a v�gb�l k�rny�ke tiszta-e?
Rendszeresen ellen�rizz�k a karmok �llapot�t. �ltal�ban a k�lyk�knek nincs gondjuk a fogaikkal �s az �ny�kkel, de ak�r m�r 1 �ves kort�l megindulhat a leped�kk�pz�d�s a fogak t�v�ben. Ez�rt fontos, hogy biztos�tsunk az alapos r�g�sra, r�gcs�l�sra elegend� alkalmat. A sz�rzet hossz�s�g�t�l �s min�s�g�t�l f�gg�en elt�r� gondoz�st ig�nyelnek a k�l�nf�le kutyafajt�k. A szakszer� �pol�shoz k�rj�k a teny�szt� vagy kutyakozmetikus tan�cs�t.

K�RNYEZET
"Te egyszer s mindenkorra felel�s lett�l az�rt, amit megszel�d�tett�l"
(Antoine De Saint-Exup�ry)

Ne egy elhamarkodott, hirtelen �tlett�l vez�relve induljunk el kuty�t v�s�rolni. Felel�ss�ggel gondoljuk �t, hogy szem�lyis�g�nkh�z, �letst�lusunkhoz, k�rnyezet�nkh�z, anyagi lehet�s�geinkhez milyen t�pus�, fajt�j�, nem� n�gyl�b� illik legink�bb. Gondosan kell m�rlegelni, mert csakis olyan kuty�val �rezz�k j�l magunkat, amelyik j�l �rzi mag�t vel�nk. Neki nincs belesz�l�sa ebbe a d�nt�sbe, m�gis vel�nk kell �lnie majd 10-12 �vig.

Miel�tt otthonunkba �rkezne j�vend� kedvenc�nk, j� n�h�ny teend� v�r r�nk:

• el�re jel�lj�k ki hely�t a lak�sban/kertben,
• gondoskodjunk az eb m�reteihez igazod� �lland� fekhelyr�l,
• szerezz�k be az etet� �s itat� ed�nyeket,
• a j�t�kokr�l, r�gcs�lnival�kr�l se feledkezz�nk meg,
• a k�ly�k nyak�rvh�z, p�r�zhoz szoktat�s�hoz v�lasszunk k�nny�, �ll�that� m�ret�, k�nnyen kezelhet� t�pusokat.

A lak�s adotts�gainak figyelembe v�tel�vel keress�nk a kiskutya sz�m�ra sz�raz, huzatmentes helyet, lehet�leg kem�ny �s k�nnyen tiszt�that� padl�val. Ne z�rjuk ki a csal�d �let�b�l, ne szepar�ljuk el, de helye legyen alkalmas nyugodt pihen�sre is.

Ker�lj�k el a rossz szok�sok kialakul�s�t, a k�lyk�t ne helyezz�k el a h�l�szob�ban, f�k�nt ne az �gyban. Ha az udvaron tartjuk a kuty�t, akkor gondoskodjunk szigetelt, sz�raz kutyah�zr�l, aminek az alapja a f�ld szintj�n�l magasabban legyen, hogy meg�vja a felsziv�rg� nedvess�gt�l.
A kutyah�z tiszt�t�sa szempontj�b�l kedvez�, ha a teteje vagy az egyik oldala levehet�, nyithat�. A kutyah�z elhelyez�s�n�l tartsuk szem el�tt, hogy a kint tartott n�gyl�b� is nagyon ig�nyli a gazdi k�zels�g�t.
A kertben alak�tsunk ki a kutya sz�m�ra egy ter�letet. A l�ncra vert kutya sz�vszor�t� l�tv�ny.

El�fordulhat, hogy kellemetlen meglepet�s �r benn�nket, amikor haza�r�nk. Pl."viharvert" kutyah�z l�tv�nya t�rul szem�nk el�, net�n "sz�tcinc�lt" sz�nyegdarabokat tal�lunk az eg�sz lak�sban.

N�h�ny tan�cs az ilyen �s ehhez hasonl� probl�m�k megel�z�s�re:

• ne hagyjuk hossz� id�re egyed�l a kiskuty�t, fokozatosan n�velj�k az egyed�ll�t id�tartam�t,
• biztos�tsunk sz�m�ra j�t�kokat, r�gcs�lnival�kat,
• teremts�nk sz�m�ra biztons�gos k�rnyezetet, ahol a k�l�nf�le vesz�lyforr�sokt�l megv�dj�k �s � sem tehet k�rt semmiben.

K�lyk�kn�l j�l bev�lt a nedvess�get felsz�v�, de a kuty�t sz�razon tart� speci�lis anyag. Beszerezhet�k b�lelt vagy b�l�s n�lk�li, sokf�le m�retben gy�rtott fekhelyek. Szint�n j� szolg�latot tehetnek a k�nnyen tiszt�that�, levehet� k�ls� huzattal ell�tott matracok. N�h�ny kutya legink�bb valamilyen pokr�con, sz�nyegen �rzi j�l mag�t.
Etet� �s itat� ed�nyek t�bbf�le anyagb�l k�sz�lnek. Legelterjedtebbek a m�anyagb�l, f�mb�l, ker�mi�b�l gy�rtottak. A m�anyagok k�nny�ek, utaz�skor praktikusak, de nem tart�sak. A rozsdamentes f�m t�lak hossz� �let�ek, higi�nikusak. A ker�mia ed�nyeknek legf�bb er�ny�k neh�z s�lyuk, amivel megakad�lyozhat� a t�lk�k l�kd�s�se. �ltal�noss�gban igaz, hogy min�l ingergazdagabb a k�rnyezet, ann�l t�bb lehet�s�g ny�lik arra, hogy kuty�nk sz�nes egy�nis�gg� v�ljon helyes �s k�vetkezetes nevel�s mellett. Fontos, hogy m�r a kezdetekt�l ismertess�k meg vele k�zvetlen, majd a t�gabb �rtelemben vett k�rnyezet�t.